Az eredetileg 380 méter tengerszint feletti magasságú hegy jelenleg csupán 320 méter magasságú, a többit lebányászták. A hegyen 1950-ig folyt vasércbányászat, s melléktermékként mészkövet hoztak a felszínre.

A bányászat eredményeként sorban tárultak fel a páratlan képződményekben gazdag barlangok is. A legalsó, úgynevezett hetedik szint bányavágataiban ma két jelentős barlang ismert, a 380 méter hosszú és 75 méter mély Rákóczi 1. és az összesen 523 méter járathosszúságú és 29 méternyi függőleges kiterjedésű Rákóczi 2. - utóbbi közkeletű neve: Surrantós. A hegy többi részéről legalább 12-13 jelentős üreget lehetett számba venni, ezek nagy része a bányaművelés folyamán megsemmisült.

A hegy élővilága rendkívül értékes. A nedves réteken virít a kockás liliom és a mocsári kosbor, de itt fészkel a haris és a berki tücsökmadár is. A törmeléklejtő erdőinek értékes növényei a széleslevelű nőszőfű, a fehér madársisak, a piros madársisak, a madárfészekkosbor. A virágtalanok közül a gímpáfrány érdemel említést.

Az északnyugati meredek legfelső részein és a gerincen jégkori maradvány nyúlfarkfüves mészkősziklagyep található. Itt bontja fehér virágát a reliktum jellegű, kárpáti bennszülött faj, a korai fehér szegfű. Sehol Magyarországon nem fordul elő a fürtös kőtörőfű olyan tömegben, mint itt.

A hegy délkeleti lábánál egy szűk forrásvölgyben, hatalmas égerfák alatt találtak rá a botanikusok a medvehagyma egy kisebb állományára. Ilyen társulásformát hazánkban ez idáig nem ismertek a kutatók.

Természetvédelmi őr vezetésével látogatható. Egyeztetni a 0648/506-009 telefonszámon a jósvafői barlangpénztárban lehet.