Település rövid leírása (története):
A hajdan sokak által jól ismert borairól és szőlőhegyeiről híres települést ma alig ismerik, pedig a környéke varázslatosan szép. A kezdetekre - mint a környékbeli többi falu esetében is - inkább nevéből következtethet a kutató, mely ószláv nyelven "füzest" jelent. Egy, az 1298. évben keletkezett oklevél "vrbina" néven említi a keletről nyugatra húzódó völgyben Perkupa irányába csörgedező kis patakot, mely a Borház-tető alján feltörő forrásból ered. Valószínű, hogy erről a patakról és a völgyben dúsan növő fűzfákról kapta a nevét, a település. Az 1800-as években a falu híres fehérbor szőlőjéről: a mézes fehérből származó bor, vetekszik a legjobb, leghíresebb magyar borokkal.
Varbóc és a környező települések sorsát, az 1870-1880-as években pusztító filoxérajárvány megpecsételte.
A mai kőtemplom helyén 1684 táján egy fatemplomot építettek. Egy 1720-ból származó összeírás is megemlíti. Templomát 1895-ben felújították, valószínű ekkor változtatták meg, eredeti alakját is. Említésre méltó; festett famennyezete, és a barokk szószék. A templom külső, északi falánál, közel másfél évszázados hársfa áll. A falu római katolikus lakosai 1952-ben Szűz Mária tiszteletére építik fel templomukat.
A település és környéke kedvező terep a rekreáció, turizmus számára. Az utóbbi időben ezt a lehetőséget kihasználva több városlakó vette meg a település megüresedő házait, hétvégéit, szabadságát töltve itt. A megüresedett házak egy részét vendégházakká alakítják át, a falusi turizmust kedvelők számára.