Területe:  28,34 km2
Lakosság:  2519 fő
Polgármester: Csabai Gyula
Jegyző: dr. Gadóczi Bertalan
Polgármesteri Hivatal:
3794 Boldva, Széchenyi István út 5.
Tel.: 46/399-022

www: www.boldva.hu
E-mail: boldvaph [a] t-online.hu
Az e-mail címekben a [a]-t kérjük cserélje ki @-ra a levél elküldése előtt. Erre a levélszemét (spam) elkerülése miatt van szükség. Megértését köszönjük!

Település rövid leírása (története):
A Bódva-folyó torkolatvidékén, a Cserehát DNy-i csücskében elhelyezkedő, mintegy 2500 lakosú nagyközség; nevét a folyóról kapta.
A település legfőbb látnivalója, az egykori bencés apátsági templom a 12. században román stílusban épült, majd a 14. századi átépítés során gótikus elemekkel bővült.
A 16. századtól a reformátusoké. Az 1755-ös tűzvész a templomot sem kímélte. A mai formáját nagyrészt az ekkori újjáépítéssel nyerte el.
A templomtól D-re az ásatások során megtaláltak egy Árpád-kori körtemplom alapfalait, míg az északi oldalon a valamikori kolostor nyomai láthatók. A templomban a legutóbbi feltárás és műemléki helyreállítás (1976-83) során több ezer éves cölöpházak nyomaira bukkantak a régészek.
Több forrás is innen származtatja az első fennmaradt magyar nyelvemléket, az 1200-as évek elején keletkezett Halotti Beszédet.
„Láttyátok feleim, szümtükkel, mik vogymuk? Isa pur és hamu vogymuk…” írta át a latin nyelvből a kolostor kerengőjében a szerzetes.
A későbbi századokban több ismert család is megjelent a tulajdonosok között. (Lórántffy, Czudar, Perényi, stb.). 1727-ben került a Szathmáry Király család birtokába. A família leghíresebb tagja, Szathmáry Király Ádám - II. Rákóczi Ferenc apródja, majd a naplóírója - itt halt meg 1752-ben és a falu temetőjében nyugszik a családi sírboltban.
Századunk elején vízimalom működött a falu határában, mely 1923-tól villanyáramot is szolgáltatott a településnek. Ebben az időben híresek voltak a boldvai tejtermékek, amelyeket a miskolci piacon értékesítettek. „Tetejével mérik, mint Boldván az aludttejet” (tejföllel együtt) szól az akkori népi mondás.
A XX. század első felére Boldva a nagyobb és fejlettebb települések közé emelkedett. A faluban gazdakör és levente egyesület létesült, a Hangya Szövetkezet a Boldvai Hengermalom és Villanyvillágítási Vállalat mellett több üzlet és önálló iparos működött. Településünk fejlődését gátolta és a mai napig észlelhetően visszavetette, hogy a községben melynek területe 2834,4 ha- megszűnt az Állami Gazdaság, majd a TSz-t is a szomszéd -akkor- gyengébb adottságú községhez csatolták.
Napjainkra kiépült a község infrastrukturája, mely kényelmesebbé teszi az itt lakók és a településre látogató vendégek életét.
Folyamatosan bővülő szolgáltatások, és jól felszerelt intézményhálózat növeli a vendégek és a lakosság komfortérzetét.

 
Képek:
 
A portál a Turisztikai célelőirányzatból került támogatásra.